Menu
Your Cart
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű fukcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Növények fényigénye

A fény fotoszintézisben betöltött szerepén kívül a fényaktiváló hatással van bizonyos enzimekre, továbbá a fény által kiváltott fototropizmus az auxin jelenlétének alapvető bizonyítéka.

A fény morfogenetikai hatását akkor tapasztaljuk, ha a növény fény hiányában fejlődik. Pl: etiolált burgonya rügyeiből erősen megnyúlt, sárgásfehér, törékeny, rendszertelenül csavarodó hajtások fejlődnek.

Az életben maradáshoz a gombák kivételével valamennyi növénynek fotoszintézisre van szüksége. Fény nélkül a növény az elraktározott keményítőn és cukron él; ha nincs, vagy nem megfelelő a fényforrás, hogy felfrissítse a növény szükségleteit, az gyorsan elhasználja az elraktározott tápanyagokat. A természetes körülmények között árnyékban vagy félárnyékban élő növények lassabban kötik meg a széndioxidot (CO2), mint azok, amelyek a közvetlen napsütéshez szoktak hozzá. Ennek eredményeképpen az erős fény gyorsabban szétrombolja az árnyékot szerető növény klorofillját, mint ahogy azt a növény újra tudná termelni. Fokozódik a párologtatás, végül a növény lekókad, sőt, el is pusztulhat. Sok árnyékkedvelő növény, például a páfrányok levelei vékonyak. Az aktív növekedéshez a fotoszintézis mértékének meg kell haladnia a légzés mértékét; fordított esetben a növény fonnyadni kezd. Az ideális az, ha a fotoszintézis mértéke kissé haladja meg a légzés mértékét. Mivel a fény nagyon fontos a fotoszintézishez, növényeink növekedési sebessége a kapott fény mennyiségétől függ.

A növények természetes napfény hatására fejlődtek, de a napfényből csak egy részét használják fel. A színek, amelyeket felszívnak és növekedésük elősegítésére használnak, a vörös és a kék.  A növény korai életében elengedhetetlen, hogy a vörös fény virágozzon és gyümölcsöt hozzon. A klorofilltermelést elősegítő kék fény biztosítja, hogy a növények erős, egészséges szárral és levelekkel rendelkezzenek.


Fényhatások:

A leghatásosabb hullámszakasz az, amely a fotoszintézisben kerül felhasználásra, vagy a fény szabályozta biológiai rendszerekben pl. tropizmusokban, fotoperiódizmusban, mag csírázásában és a pigment képződésben jelentősek.

A relatíve leghatásosabb spektrumszakasz a 660 nm – nél és 440 nm- nél van. A tropizmusokban viszont a kék fénysugarak a leghatásosabbak.



A színek hatása a növényekre:


– piros: csírázás, szár növekedés, levelezés, virágzás és gyümölcsözés.  (klorofillképződés, fotoperiodizmus, csíranövények morfogenetikus válasza és a nugalom)


– kék: a szárak növekedésének a kontrollálása, levélvastagság növelése, növénytömeg növelése. (fototropizmus, auxinlebontás, polarizációs válaszok)


– lila: a piros és kék fény együttesen gyorsítják a növények növekedését, erősödését. (fotoszintézis, bizonyos tropizmusok)


A spektrum színei :


    Szín    Hullámhossz (nm)          Frekvencia (THz)           Foton fajlagos energiája    
Ibolya380 – 420789 – 7143,26 – 2,95
Kék420 – 490714 – 6122,95 – 2,53
Zöld490 – 575612 – 5222,53 – 2,16
Sárga575 – 585522 – 5132,16 – 2,12
Narancs585 – 650513 – 4622,12 – 1,91
Vörös650 – 750462 – 4001,91 – 1,65